Richard Sharpe a bátor angol őrmester visszatérésével - hogy 1803-ban szembeszálljon az indiai marátha szövetség zsoldosseregeivel - Bemard Cornwell elfoglalja az őt megillető helvét Patrick O'Brian mellett a kortárs történelmi regényírók mesterei között. A Sharpé diadala egy hátborzongatóan izgalmas, árulástól és bosszútól sem mentes hadjárat, fordulatokban gazdag, történelmi tényeken alapuló története, mely Nagy-Britanniában és szerte a világon az eladási listák élére került. Richárd Sharpé a véres széringapatami ostrom és az őrmesteri stráfok elnyerése óta eltelt négy évben békésen élt. Viszonylag könnyű élete azonban brutális véget ér, amikor egyszer csak egyetlen túlélője lesz William Dodd őrnagy, a Kelet-indiai Társaságtól a marátha szövetség zsoldosseregébe átállt, hidegvérű angol dezertőr alattomos támadásának. Sharpé bosszút esküszik a chasalgaoni erőd véráztatta udvarán, még ha a kontinens legtávolabbi sarkába kell is követnie a köpönyegforgató Doddot. Küldetése során mélyen behatol az ellenség hátországába, ahol már nem érvényesek a hadviselés kölcsönösen elfogadott szabályai, ahol a pénzért adott és vett hűség veszélyes bizonytalanságot teremt, s ahol Sharpe-nak egyszerre kell óvakodnia ellenség és barát támadásaitól. Az árulás nyomai végül egy kis faluhoz, Osszijához vezetnek, ahol Sharpé és társai csatlakoznak Sir Arthur Wellesley - a későbbi Wellington herceg - seregéhez, hogy megütközzenek a marátha szövetség óriási fegyveres hordáival. A túlerővel szembenéző Wellesley bátran kihasznál egy váratlanul adódó lehetőséget, és csatába vezeti kicsiny seregét, megalapozva ezzel életre szóló hírnevét. A véres összecsapásban Sharpé is kitünteti magát - ám előbb túl kell élnie a mészárlást, hogy elbeszélhesse a század egyik legnagyobb csatájának történetét. (24/5)